Általános információk:Név: Lucy Emily Black
Becenév: Lucy, így szoktak hívni.
Faj: Ember
Rang: Rangom nincsen, hisz nem vagyok vadász, sem vérfarkas.
Születési idő, hely:1996, március ötödike, Silver Hills.
Kor:16 és háromnegyed éves vagyok, de idősebbnek nézek ki, sajnos.
Falkája, csapata: Nincs, vagyis, jelenleg.
Család:Anya: Emily Black, tőle örököltem az egyik nevemet. Vadász volt, igen ügyes, apám ezért vette el, semmi másért... Édesanyám azonban meghalt, 42 évesen, egy vadászbaleset áldozata lett. Vagyis, apám mondta ezt, de én sejtem, hogy ő volt a gyilkos... De, persze, egyik szülőm sem foglalkozott velem és a bátyámmal, édesanyámmal a kapcsolatom ezért.. Khm, borzalmas volt.
Apa: George Adam Black. Szintén vadász, mint anyám... Imádta a munkáját, túlságosan. Már-már betegesen, szeretett ölni. Főleg vérfarkasokat, de sajnos akadott olyan, hogy egy-egy haragosát is
lelőtte.. Szerencsére meghalt már, remélem a pokolba kerül. Sikerült élete nagy részét leélnie, egészen 56 éves koráig élt. MOndanom sem kell, a kapcsolatunk tragikus volt.
Testvér: George Black, rendes bátyó.. Volt. Apám lelőtte, mivel az egyik vérfarkas megharapta George-ot. Megsirattam rendesen, őt szerettem a legjobban a családomban. Ő megértett, kedves volt, megvédett, és, főleg, amit egyetlen szülőm sem bírt megtenni, szeretett. Mindössze 20 éves korában halt meg.
Egyéb: Nincs.
Egyéb információk:Állat:Nincs, de mindenképp szeretnék egyet.
Személyes tárgy: Nincs, testvéremről való összes képet elégették a szüleim... Undorítóak.. A fiuk volt...
Különleges ismertetőjel: Szemem színe, és esetleg hajam.
A karaktered, kicsit részletesebben:Előtörténet: Noshát.. Még sosem írtam magamról, nem izgatott senkit sem az én múltam... Hisz az embereknek megvannak a maguk kis gondjaik, más már bele sem fér a napi programba. De, kezdjük.
Silver Hills-ben születtem, akkortájt is gyönyörű hely volt. Gazdag családban születtem, tipikus beképzelt szülőkkel, kik csak a vadászattal voltak elfoglalva. Úgy éreztem magam, mintha nem is számítanék; kiskoromban képzeletbeli barátokkal játszottam. Emlékszem, ők velük teázgattam, mindig megbeszéltem velük a gondjaimat... Akkoriban igen sok volt ebből is egy alig hét éves kislánynak. Szerencsére, nem egyedül voltam kisgyermek; volt egy bátyám, George. George kedves testvér volt, igyekezett sokat törődni velem, hogy ne érezzem magam olyan magányosan. Labdáztunk, sakkoztunk, bújócskáztunk a kertben... Igen, azokat a pillanatokat sosem felejtem el. Sosem.
Persze, az életem nem lehet jó.. Ezt volt szerencsém megszokni az évek alatt. A bátyámmal az erdőben voltunk, fogócskáztunk. Nevetgéltünk, szórakoztunk... Ekkor voltam úgy 11 éves, a bátyám 15. George-ot kergettem. Gyorsan futott, erős testfelépítésű kölyök is volt. Mikor már a szemem elől is eltűnt, olyan sebességel száguldott, durcásan leültem az egyik fatönkre. Kiáltást hallottam. Rémülten hívogattam a testvéremet, majd a hang után futottam. És ott volt az én szeretett bátyám, egy vérfarkassal, George nyakából ömlött a vér. Hívtam apámat, hogy segítsen. Ő jött is, de miután a vérfarkast lelőtte, George-al is végzett. Azóta gyűlölöm, és azóta siratom az elhunyt testvéremet.
Anyám ezért kiakadt, hogy miért ölte meg apám George-ot.. Egyedül. Ugyanis anyám szerint jó lett volna, ha a többiek előtt lövik le a fiukat, ezzel jelezve, milyen hősiesek.. Ja, persze. Vitába keveredtek, majd rejtélyes módon másnap az
erdőben találtak rá anyámra az emberek, szíve helyén két lövéssel.
Azóta nem történt semmi, a képzeletbeli barátaim lassan eltűntek, és, persze, nagyobb lettem. Párkapcsolatom nem volt.
Szeret: Hmm. A telihold fényét bús őszi éjszakán.. Nem, csak viccelek. Először is: imádom az édességeket, de mértéket kell tartanom, sajnos. Néha bizony igazán ízletes egy-egy falat bonbon.. És, persze,
szeretem a kalandokat. Nélkülük üres az élet, és nincs mit mesélni az unokáknak. Márha, egyáltalán lesznek.
Nem szeret: A vadászokat. Bizonyosan rájöhettetek, hogy családi okok miatt. És, nem szeretem még, a mogorva embereket.
Erőssége: A mozgás, a bajkeverés, és, az önvédelem.
Gyengesége: A tanulás, több mint két percen át való ülés, éés, tán, a menzai étel lenyelése. Oké, viccen kívül, mások megölése.
Mitől fél?: Ezen még nem gondolkodtam...Hm. Talán, attól félek, hogy vérfarkas leszek egyszer, és megölnek... Engemet is lelőnek, mintha valami vad lennék. És, még félek a haláltól.
Kinézet:Testalkat:Én nem az a típusú lány vagyok, aki nem elékszik meg a súlyával. Viszonylag karcsú vagyok, kicsit idősebbnek nézek ki, mivel igen magas növésű vagyok.
Arcvonások, szem, haj: Amit magamban szeretek, az a szemem és a hajam. A hajam természetes vörös, a szemem pedig méregzöld... Ritka ez a párosítás, büszke is vagyok rá.
Általános öltözet: Átlagos ruhákban járok, nem nagyon szeretek reggel a ruhásszekrényem előtt álldogálni a megfelelő ruháért kutakodva... Egy póló, egy farmer, zokni, cipő (mely sohasem magassarkú,
hanem tornacipő), és indulás!
Avatáralany: Hilary Duff
Személyiség:Első benyomás: (Ezt most nem Lucy személyében fogom írni;)) Először is, átfut az adott személy agyán az a gondolat, hogy a Lucy haja festett-e. Miután az "alany" ezt leellenőrizte, és rájött, hogy a haj
természetes, a személy arra gondol, hogy egész helyesnek tűnik ez a lány.
Hatása másokra: Lucy feldobja a hangulatot, hisz kalandvágya, mosolya, és modora igen bájos.
Milyen igazából?: Vidám, és mindenből próbálja kihozni a legjobb kalandot. Igen, a kalandért él-hal... Hanem,bizony néha tud komoly is lenni, akármilyen hihetetlennek tűnik.
Kit tisztelhetünk a karakter használójaként?:Név: Míra, személyesen:D
Kor: 13
Mióta szerepezel?: Régebben játszottam, majd mikor előjöttek a szerepjátékos
csoportok, aktívan játszottam. (ez már pár hónapja tart:D)
Pént. Ápr. 05, 2013 3:07 pm by Claire Ramsay
Azért remélem, kicsit barátságosabb leszel a vérfarkasokkal és vadászokkal idővel, elvégre körülvesznek téged...
