Általános információk:Név: Oliver Jonas Queen
Becenév: Családnak illetve baráti körnek Ollie... Vagy ha az ellenségem vagy, akkor Zöld Íjász. Esetleg Robin Hood és a Csuklyás.
Faj: Vadász.. Vagy olyasmi.
Rang: Protector lennék. Ide is kireaknám az "olyasmi" szót.. Az Igazságosztó jobban tetszene.
Születési idő, hely: 1985. május 8.
Kor: 28// Normál esetben fiatalabbnak, de vannak napok és időszakok mikor... Egyszerűen vénembernek tűnök. Komolyan.
Falkája, csapata: Arrowhead-vadászcsapat. Gondolom nem meglepő.
Család:Anya: Moira Queen-Steele // Most épp vezérigazgató a Queen Enterprisesnál. Mondhatni ideiglenesen. // Él // 48 év, de igazából meg nem mondanád // Talán jó, talán mégsem.. Ezt ő tudná megmondani a leginkább...
Apa: Robert Queen // A Queen Enterprises vezérigazgatója... Volt... // Meghalt // 51 // A szememben ő mindig is hősnek számított. Még halálakor is, mikor szinte mindent elmondott...
Egyéb: Walter Steele // Alvezérigazgató a fent említett cégnél // Jelenleg ez rejtély // 49 // Erre sem tudok többet mondani mint anyám esetében. Kissé tartózkodó vagyok... // A mostohaapám, és apám volt legjobb barátja. Igen.. Érdekes volt arra hazaérni, hogy apám ősrégi barátja elvette anyámat feleségül...
Egyéb információk:Állat: Nincs, de azért majd szeretnék egyet. Mondjuk egy sólymot, az eléggé hozzámillő.
Személyes tárgy: Az íjam és az "íjász-jelmezem", azt hiszem.
Különleges ismertetőjel: Íjászként úgyis felismersz. Oliverként meg átlagos pasas vagyok, aki kicsit gazdag, és a halálból visszatérés miatt híres. Mondanám a rengeteg, testem borító heget, de azok úgyse látszanak ha van rajtam legalább egy póló...
A karaktered, kicsit részletesebben:Előtörténet: Azt hiszem, a hajótörés előtti életem nem igazán számít. Buliztam, berúgtam, sosem jártam haza, elhanyagoltam a családom... Én voltam a tékozló fiú. Mint egy ostoba, felelőtlen tizenéves. A gond csak az, hogy akkor már 23 éves voltam. A gazdagság igencsak el tudja venni az ember eszét... Mellesleg itt már két éve hivatalosan Arrowhead-vadász voltam, de.. Hidegen hagyott a dolog. Persze, részt vettem pár vadászaton, de nem láttam értelmét, hogy miért is kell nekem ezt csinálnom. Hogy miért is kértek fel. Nem voltam hajlandó tréningezni, inkább maradtam a régi kis világomnál. Ami viszont rettentő "jó" az egészben, hogy a vérfarkasok között szert tettem pár... Haragosra.
Egy nap apám elhívott engem és egy barátját a jachtjára, a Queen's Gambitre. Én pedig elhívtam a barátnőm húgát. Igen. Megcsaltam a saját húgával. Aki két nappal később a jacht elsüllyedésekor a szemem láttára meghalt... A probléma csak az, hogy a két lány a helyi rendőrfőnök lánya. Azt hiszem, megértem, miért gyűlöl engem, miért gyűlöli a tudatát is annak, hogy élek, hogy hazatértem.
Egy mentőcsónakban utaztunk, én, az apám, és Josh. Nem emlékszem sokra... Nem akarok visszaemlékezni... Először Josh... Apám lelőtte... Aztán napokkal később apám mindent elmondott amit addig soha. Mindent. Utána fejbelőtte magát. Én pedig a holttestével sodródtam napokig vagy hetekig a tengeren. Feladtam a reményt. Nem tudtam, egyáltalán földet érek-e valaha.
Aztán megpillantottam a távolban egy szigetet. Partra sodródtam. Pár napnyi erőgyűjtés után apámat egy kősír alá temettem. Ott lőttek le. Jobban mondva vállba. Mikor felébredtem, egy íjász fickó barlangjában ültem. Kínai volt, azt hiszem. Később kiderült, hogy Yao Fei-nek hívták. Egy darabig... Mondhatni barátok voltunk.
Pár nappal később elraboltak. A sziget valójában egy börtön, és egy csapat katona, vagy nem is tudom, minek nevezzem őket, még itt állomásozott, hogy az utolsó "szabadon" garázdálkodó fegyelncet elkapja – Yao Fei-t. A kínzásomat a sorban utolsó előtti fegyenc végezte, egy brutális gyilkológép. Hidegvérrel mártotta a hasama a kést, a vállamba... De én nem vallottam.
Talán két nappal később Yao Fei értem jött, megmentett. Újabb napok teltek el, de ő elment, hogy azokat elterelje a barlangtól. Én magamra maradtam. Hallucináltam, képzelegtem, már nem tudtam, mi álom, mi valóság.
Aztán Yao Fei visszatért. Talán ironikus a dologban, hogy még aznap elkapták, és elvitték. Én hülye elmentem megmenteni. Akkor először életemben öltem embert. Az egyik katonát. A ruháit felvettem, álcázva próbáltam a táborba jutni, ami sikerült is, de a vezetőjük, Edward Fyers rámismert. A szemeimről. Elkaptak, és ott derült ki, hogy Yao Fei volt az a katona, aki engem földre terített, majd a cellába dugott. Már nem tudtam, bízhatok-e valakiben.
Másnap este kihozott a cellából, azt hittem, megment, de nem így történt. Valami verekedés közepébe cipelt. Körben álltak a katonák, meg néhány túsz, akiket halálra vertek, szórakozásból. Yao középre lökött engem, mire Edward kijelentette, hogy az "újonc most próbára teheti magát".. Yaoval küzdöttem. Vagyis jobban mondva ő ütött engem, én meg... Azt se tudtam hogy védekezhetnék. Végül arra emlékszem, hogy átkulcsolta a nyakam, utána semmi.
A víz alatt ébredtem. Életben voltam. A zsebemben pedig egy térkép, rajta egy berajzolt útvonal, és egy szó: "Shengcun". Ezt a szót ismételgette nekem az első napokban Yao Fei, mikor azt hittem, nem beszél angolul. Végül elmondta, hogy azt jelenti: túlélni. Elindultam a térképpel...
... Öt év. Öt év telt el, és egy hajó bukkant fel Lian Yu közelében. A sziget neve. Purgatóriumot jelent, bár számomra inkább Pokol volt, mintsem Purgatórium. Egy lövést adtam le, egyet, amivel lángra robbantottam a jelzőtüzet. Kimentettek.
Egy pszichiátrián feküdtem, azt vizsgálták, nem okozott-e maradandó traumát a hajótörés. Szerintük nem. De nem tudják, mit rejtegetek legbelül. Igazából pár nap múlva elrabolt egy csapat vörös koponyamaszkos alak. Megjárták. Mindegyik kitört nyakkal végezte, kivéve azt a kettőt, akit késsel dobtam hátba. A rendőrségnek azt mondtam, hogy egy zöld csuklyás fickó mentett meg. Hát persze hogy alig akarták elhinni.
Apám egy címet is rám hagyott. Egy régi raktár címét, aminek az alagsorában íjászfelszerelés, kiképzőfelszerelés és számítógépek vannak. Tökéletes bázis. Megalkottam a Zöld Íjászt, a másik életem, aki igazságot szolgáltat, és a mások szenvedéséből élőket bünteti. A rendőrök elől menekülök, ennek ellenére dolgoztam már velük, nem is egyszer. Macska-egér játékot játszanak velem, de én is velük... Csakúgy, mint a vérfarkasokkal. Visszatérésem után belevetettem magam a vadászatba, az egyik legjobbá váltam, de inkább Protectorrá kértem magam, hogy figyelhessek az újoncokra, és taníthassam őket.
Nem marad vérfarkas vagy ember, vagy akár vadász, aki bűnözésbe kezdhetne, romlásba vinné a városomat...
Szeret: Egyedül lenni, íjászkodni, edzeni, meg talán bulizni... Ja, és persze a zöld színt.
Nem szeret: Igazságtalanság, bűnözők, és azok, akik nekem vagy a számomra fontos embereknek ártani akarnak
Erőssége: Íjászat, bár ez egyértelmű, közelharc, illetve túlélés.. Sokszor megfordultam a halál torkában.
Gyengesége: A szigeten töltött időszakra visszaemlékezni... Hogy milyen érzés. Szóval főképp ez az időszak. Másfelől... Talán a szeretteim. Értük bármit megtennék.
Mitől fél?: A gyengeségemből következik, hogy legnagyobb félelmem, hogy elveszítek egy számomra fontos embert. Családtagot, barátot, bárkit. Talán még attól is félek, hogy elvesztem az önkontrollom. Sok minden történt velem a Purgatóriumban, és nagyon megváltoztatott. Talán túlzottan is...
Kinézet:Testalkat: Nem vagyok nagyon magas, 186 centi vagyok. A testem elég rendesen kigyúrt, folyamatosan edzésben tartom magam, szóval ez nem véletlen. Mi egyebet mondhatnék még? Nem is tudom, a testalkathoz írjam-e azt a rengeteg, a vállam, a mellkasom, hasam és hátam borító sebhelyet, forradást és heget... Hát, akkor ide írom.
Arcvonások, szem, haj: Talán mondhatok olyat hogy férfias arcom van. A borostát mindig meghagyom, igazából hozzászoktam. A szemem kék, bár sokak szerint a visszatérésem óta olyan akár egy darab jég... Hajviseletemet tekintve pedig nem vagyok egy piperkőc, reggel felkelek, vagy kicsit felzselézem vagy simán összekócolom és kész.
Általános öltözet: Ing, öltöny, farmer, póló, feszülős póló, hosszúujjú... Semmit nem vetek meg, kiöltözni csak estélyeken és "üzleti" látogatásokkor szoktam, amúgy farmer és póló, vagy feszülős hosszúujjú. Jobban szeretem ha a ruha rámsimul, mintha a bőröm lenne. Íjászként pedig.. Zöld csuklya, legfőbb ismérvem, ez társítva egy íjászdzsekivel, szintén zöld, plusz egy kényelmes zöld nadrág... Ja, és a szemfestés. Nem smink, a szememre egy zöld sávot húzok, ha épp Íjász vagyok. Jobban leplez a csuklya alatt.
Avatáralany: Stephen Amell
Személyiség:Első benyomás: Ez az, amit sose tudok. Régebben valami olyasmi lehetett, hogy "Hé, Oliver, ma megint biztos oltár bulit szervez!"... Most meg inkább ez lehet: "Úristen, itt van Oliver... Csoda hogy túlélt öt évet egy lakatlan szigeten..."
Hatása másokra: Oliverként gyakran megbántok embereket, főleg a visszatérésem óta. Sokan a rossz döntéseimet tartják csak számon, és ez... Eléggé meghatározza a viselkedésüket a jelenlétemben. Mások kiállnak mellettem, biztatnak, nem tudják eléggé kifejezni mit éreznek. És vannak, akiket csak a minél több infó érdekel, akik csak tudni akarják milyen is volt a szigeten...
Íjászként pedig... Őszinteséget hozok ki az emberekből, bűntudatot, megbánást... Jó esetben.
Milyen igazából?: Oliverként egy egoista, bunkó pöcsfej vagyok. Mit szépítsem? Ezért nem is képes elhinni senki, hogy az Íjász én vagyok. Az Íjász, aki törődik mások életével, sorsával, próbál változtatni..
Kit tisztelhetünk a karakter használójaként?:Név: Morgana le Fay
Kor: 18
Mióta szerepezel?: Nagyjából két éve, kisebb-nagyobb kihagyásokkal, de ígérem, igyekezni fogok hogy felvegyem a tempót.
Pént. Ápr. 05, 2013 3:07 pm by Claire Ramsay
Remélem sikerül majd beilleszkedni. 
